Hagyatéki eljárás Füzesabonyban

Name: Dr. Csernák András Közjegyzői Irodája
Price range: $$

Hagyatéki ügyek intézése

Szolgáltatások

Kezdőlap » Szolgáltatások » Hagyatéki ügyek intézése

Röviden: A hagyatéki eljárás közjegyző által lefolytatott polgári nemperes eljárás. Célja, hogy az örökhagyó halálával bekövetkező hagyatékátszállást jogilag rendezze, igazolja, és a hagyatékot az arra jogosultak részére átadja.

Az örökös a hagyatékot vagy annak rá eső részét főszabály szerint már az örökhagyó halálával megszerzi; a hagyatéki eljárás ennek hivatalos rendezésére szolgál. Az eljárásban a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú, és az eljárás rendszerint hagyatékátadó végzéssel zárul.

Egy hozzátartozó elvesztése után az öröklési ügyek intézése különösen nehéz élethelyzetben történhet. Irodánk célja, hogy az érintettek a hagyatéki eljárás során világos, közérthető és szakszerű tájékoztatást kapjanak.

Mi a hagyatéki eljárás célja?

A hagyatéki eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást rendezett, hivatalos keretek között biztosítsa. Az eljárás során a közjegyző megállapítja az örökösként érdekelt személyek körét, az egyes hagyatéki vagyontárgyakra, illetve vagyoni részhányadokra vonatkozó öröklési jogcímet és hagyatéki részesedést, valamint a hagyatéki vagyont érintő jogokat, kötelezettségeket és esetleges hagyatéki tartozásokat.

Az eljárás polgári nemperes eljárás, amelyet elsősorban a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény szabályoz, míg az öröklés anyagi jogi szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Hetedik Könyve, az Öröklési jog tartalmazza.

Mikor indul és ki folytatja le a hagyatéki eljárást?

A hagyatéki eljárás rendszerint akkor indul meg, amikor a jegyző az örökhagyó haláláról a halottvizsgálati bizonyítvány, a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés, jogi érdekkel bíró személy bejelentése, illetve más jogszabályban meghatározott értesítés alapján tudomást szerez.

Az eljárás kezdeti szakaszában a jegyző megkezdi a hagyaték leltározását. A hagyatéki leltárt főszabály szerint az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője készíti el; ennek hiányában a törvényben meghatározott további illetékességi okok irányadók.

A hagyaték leltározása kötelező többek között akkor, ha a hagyatékban belföldön fekvő ingatlan, belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban vagy szövetkezetben fennálló tagi, illetve részvényesi részesedés, vagy lajstromozott vagyontárgy található. Leltározni kell az ingó vagyont is, ha annak értéke a törvényben meghatározott öröklési illetékmentes értéket meghaladja. Kötelező a leltározás akkor is, ha az örökösként érdekelt méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ismeretlen helyen lévő vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy öröklési érdeke veszélyeztetve van, továbbá a törvényben meghatározott egyéb esetekben.

A hagyatéki leltárt a jegyző az illetékes közjegyzőnek küldi meg. Fontos tudni, hogy a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző nem szabadon választható: illetékességét a hagyatéki eljárásról szóló törvényben meghatározott szempontok, valamint a közjegyzői állásokra, székhelyekre és hagyatéki ügybeosztásra vonatkozó miniszteri rendeleti szabályok határozzák meg.

Elsődlegesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye irányadó; ennek hiányában a törvény további illetékességi okokat határoz meg, így különösen az utolsó belföldi tartózkodási helyet, a belföldi elhalálozás helyét, illetve a hagyatéki vagyon fekvésének helyét.

Irodánk azokban a hagyatéki ügyekben jár el, amelyekben a törvényi illetékességi szabályok és a 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet mellékletében meghatározott közjegyzői székhelyi, illetve körzeti beosztás alapján a Füzesabonyi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó közjegyzői körzet az irányadó.

Fontos különbség, hogy míg a hagyatéki eljárásban az eljáró közjegyzőt jogszabályi illetékességi szabályok határozzák meg, addig a hagyatéki eljárástól független, kérelemre induló közjegyzői okirati ügyekben az ügyfél főszabály szerint szabadon választhat közjegyzőt. Így például végrendelet, öröklési szerződés vagy ajándékozási szerződés közjegyzői okiratba foglalása, illetve írásbeli magánvégrendelet közjegyzői letétbe helyezése érdekében bármely magyarországi közjegyzőhöz fordulhat.

Hagyatéki eljárás közjegyzői ügyintézése Füzesabonyban

A hagyatéki eljárás főbb lépései

A teljes folyamat részletes, lépésről lépésre történő bemutatását külön cikkünkben olvashatja: A hagyatéki eljárás menete lépésről lépésre.

A hagyatéki eljárás jellemzően az alábbi szakaszokból áll:

a haláleset bejelentése, anyakönyvezése, illetve a jegyző tudomásszerzése az örökhagyó haláláról;
a hagyatéki leltár felvétele a jegyző által;
a hagyatéki leltár megküldése az illetékes közjegyző részére;
a szükséges adatok, iratok és nyilatkozatok beszerzése, valamint annak vizsgálata, hogy maradt-e az örökhagyó után végintézkedés;
végintézkedés esetén annak beszerzése és a hagyatéki eljárásban szükséges ismertetése, illetve kihirdetése;
hagyatéki tárgyalás megtartása, ha azt a törvény előírja, vagy ha az ügy körülményei miatt szükséges;
a hagyaték átadása teljes vagy ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel, illetve — ha ennek törvényi feltételei fennállnak — tárgyalás nélküli hagyatékátadó végzéssel;
a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése, majd az ezt követő szükséges intézkedések, így például a közhiteles nyilvántartások, illetve az adóhatóság megkeresése.

Milyen iratokra van szükség?

Az eljárás gördülékenységét nagyban segíti, ha az érintettek a rendelkezésükre álló iratokat és adatokat előkészítik. Ezek jellemzően a következők:

az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonata, ha rendelkezésre áll;
az örökhagyó és az öröklésben érdekelt személyek személyazonosító adatai, lakcíme, elérhetősége, személyes megjelenés esetén személyazonosításra alkalmas okmánya;
az örökhagyó végintézkedése, így különösen végrendelete vagy öröklési szerződése, ha ilyen készült, lehetőség szerint eredeti példányban;
a hagyatéki vagyonra vonatkozó rendelkezésre álló adatok és iratok, így különösen ingatlan esetén a cím vagy helyrajzi szám, gépjármű esetén a forgalmi engedély vagy törzskönyv, bankszámla, betét, értékpapírszámla vagy egyéb követelés esetén a szolgáltatóra és a vagyonelemre vonatkozó adatok, továbbá gazdasági társaságban fennálló részesedés esetén az erre vonatkozó iratok;
a hagyatékot érintő tartozásokra, terhekre, követelésekre, temetési költségekre vagy egyéb lényeges körülményekre vonatkozó iratok, ha ilyenek rendelkezésre állnak.

A konkrét ügyben szükséges iratokról és adatokról az eljáró közjegyzői iroda ad pontos tájékoztatást.

Öröklési bizonyítvány és európai öröklési bizonyítvány

Ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, és az érintett személy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása szükséges, a közjegyző öröklési bizonyítványt állíthat ki. Az öröklési bizonyítvány külön végzésben állapítja meg az örökhagyó utáni öröklési rendet, így különösen az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és arányát.

Öröklési bizonyítvány kiállításának különösen akkor lehet helye, ha az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt, vagy a hagyatéki vagyon kizárólag az Európai Unió öröklési rendeletének területi hatálya alá nem tartozó harmadik államban található. Az öröklési bizonyítvány kiállítására meghatározott feltételek mellett akkor is sor kerülhet, ha hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor, de az öröklési rend, illetve több örökösként érdekelt esetén az öröklési jogi vita hiánya igazolt.

Határon átnyúló öröklési ügyekben európai öröklési bizonyítvány kiállítása is kérhető a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján. Az európai öröklési bizonyítvány elsősorban arra szolgál, hogy az örökös, a közvetlen jogokkal rendelkező hagyományos, a végrendeleti végrehajtó vagy a hagyatéki gondnok másik tagállamban igazolhassa jogállását, jogait vagy eljárási jogosultságait. Magyarországon az európai öröklési bizonyítvány kiállítására főszabály szerint a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző illetékes.

Póthagyatéki eljárás

Előfordulhat, hogy a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő olyan vagyontárgy, amely az örökhagyó hagyatékához tartozott, de az alaphagyatéki eljárás tárgya még nem volt. Ilyen esetben póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárás az utóbb előkerült hagyatéki vagyontárgy jogi sorsának rendezésére szolgál, és arra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A hagyatéki eljárás díja

A közjegyzőt megillető díjat nem az iroda állapítja meg szabadon: azt a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet határozza meg. Hagyatéki eljárásban a díjszámítás alapja főszabály szerint az ügyérték; ha az ügyérték nem állapítható meg, a díj számítása a jogszabályban meghatározott időalapú szabályok szerint történik.

A közjegyzői díj munkadíjból és költségtérítésből áll. A költségjegyzékben a közjegyző az egyes tételeket munkadíj, költségátalány és készkiadás szerinti bontásban tünteti fel. A konkrét ügyben várható, illetve felszámított díjról az eljáró közjegyző a hatályos díjrendelet alapján ad tájékoztatást.

Gyakori kérdések a hagyatéki eljárásról

Meddig felel az örökös a hagyatékot terhelő tartozásokért?

Az örökös a hagyatéki tartozásokért főszabály szerint a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha azonban a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy azok hasznai már nincsenek az örökös birtokában, az örökös az öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Ez azt jelenti, hogy az örökös felelőssége főszabály szerint nem korlátlan: a hagyatéki tartozásokért az öröksége erejéig köteles helytállni.

Vissza lehet-e utasítani az örökséget?

Igen. Az örökös az öröklés megnyílása, vagyis az örökhagyó halála után az örökséget visszautasíthatja. A visszautasítás főszabály szerint az örökség egészére vonatkozik; az örökös általában nem választhatja ki, hogy a hagyaték egyes vagyontárgyait elfogadja, a tartozásokat vagy más vagyonelemeket pedig visszautasítja. A visszautasító nyilatkozat megtételére rendszerint a hagyatéki eljárás során, az eljáró közjegyző felé kerül sor. Fontos, hogy az örökös a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólagosan le is mondhat. Ilyennek minősülhet különösen az örökség birtokbavétele vagy más olyan magatartás, amelyből az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki; ezt követően az örökség már nem utasítható vissza.

Kell-e öröklési illetéket fizetni?

Az öröklési illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szabályozza. A hatályos szabályok szerint mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona — például gyermeke, unokája, szülője —, túlélő házastársa, valamint testvére által megszerzett örökrész. Ha az öröklés illetékköteles, az öröklési illetéket nem a közjegyző állapítja meg. A közjegyző a hagyatékátadó végzést megküldi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, amely a rendelkezésére álló adatok alapján kiszámítja az illetéket, és szükség esetén fizetési meghagyást küld az örökös részére.

Mi történik, ha utóbb előkerül egy örökös vagy egy vagyontárgy?

Ha a lezárt hagyatéki eljárás után olyan vagyontárgy kerül elő, amely az örökhagyó hagyatékához tartozott, de az alaphagyatéki eljárás tárgya nem volt, póthagyatéki eljárás lefolytatására kerülhet sor. Ha pedig utóbb olyan örökös, végintézkedés vagy más lényeges tény válik ismertté, amely a korábbi hagyatéki eljárásban nem került elbírálásra, és az öröklés rendjét, az öröklési jogcímet vagy a hagyatéki részesedés arányát megváltoztathatta volna, a törvényben meghatározott feltételek mellett a hagyatéki eljárás megismétlése kérhető. Ha a póthagyatéki eljárás és a hagyatéki eljárás megismétlésének feltételei egyaránt fennállnak, a póthagyatéki igényeket a megismételt hagyatéki eljárás során kell érvényesíteni.

Meg kell-e jelennie személyesen minden örökösnek a tárgyaláson?

Nem szükséges, hogy minden örökös személyesen jelenjen meg a hagyatéki tárgyaláson. Az örökös meghatalmazott útján is eljárhat, feltéve, hogy a meghatalmazás megfelel a jogszabályi alaki követelményeknek, és abból egyértelműen megállapítható, hogy a meghatalmazott a hagyatéki eljárásban milyen körben jogosult az örökös képviseletére és jognyilatkozatok megtételére. Különös figyelmet igényel, ha az örökös meghatalmazottja egy másik örököstárs. Ilyen esetben a képviselet önmagában nem kizárt, azonban egyezség — például osztályos egyezség — megkötése meghiúsulhat, ha az ügy körülményei alapján a képviselő és a képviselt örökös érdekei között ellentét merül fel. A meghatalmazás alaki követelményeiről, az egyezségkötésre is kiterjedő meghatalmazás szükséges tartalmáról, valamint a külföldön kiállított vagy idegen nyelvű meghatalmazás elfogadhatóságáról az eljáró közjegyzői iroda ad pontos tájékoztatást.

Hagyatéki ügyintézés Füzesabonyban

Irodánk Füzesabony központjában működik. Az illetékességünkbe tartozó hagyatéki eljárások mellett a hagyatéki eljárástól független, kérelemre induló közjegyzői okirati ügyekben is rendelkezésére állunk. Így különösen végrendelet közjegyzői okiratba foglalása, öröklési szerződés vagy ajándékozási szerződés közjegyzői okiratba foglalása, valamint írásbeli magánvégrendelet közjegyzői letétbe helyezése ügyében fordulhat irodánkhoz.

Irodánk Füzesabony központjában található; Eger, Miskolc, Szolnok és Budapest irányából közúton, illetve vasúton is megközelíthető.

Ha öröklési ügyével kapcsolatban kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük, keresse bizalommal irodánkat a megadott elérhetőségeken.

A közjegyzői hivatásról és az öröklési ügyekről további hivatalos tájékoztatás a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján is elérhető: www.mokk.hu.

Érdeklődés

Kérjen időpontot!

Bizonytalan, hogy mely szolgáltatást válassza?

Vegye fel velünk a kapcsolatot és egyeztessünk időpontot!