- csernak@mokk.hu
- +36 30 8515 650
- Sürgős ügy? Hívjon most! Ügyfélfogadási időn kívül is elérhetőek vagyunk. Ha épp mégsem: visszahívjuk.
- csernak@mokk.hu
- +36 30 8515 650
- Sürgős ügy? Hívjon most! Ügyfélfogadási időn kívül is elérhetőek vagyunk.
Röviden: A hagyatéki eljárás rendszerint a halálesetről való hivatalos tudomásszerzéssel, majd a hagyatéki leltár felvételével indul. A leltárt a jegyző készíti el, majd megküldi az illetékes közjegyzőnek. Az eljárás közjegyzői szakaszában sor kerül a szükséges adatok, iratok és nyilatkozatok beszerzésére, valamint annak vizsgálatára, hogy maradt-e az örökhagyó után végintézkedés.
Az ügy körülményeitől függően hagyatéki tárgyalás megtartására is sor kerülhet, azonban a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a hagyaték tárgyalás nélkül is átadható. Az eljárás rendszerint hagyatékátadó végzéssel zárul. Az alábbiakban lépésről lépésre bemutatjuk, mi történik az egyes szakaszokban, milyen tényezők befolyásolhatják az eljárás időtartamát, és milyen különleges helyzetek fordulhatnak elő.
Egy hozzátartozó elvesztése után sokakban felmerül a kérdés, hogyan történik a hagyaték jogi sorsának rendezése. A hagyatéki eljárás menetének ismerete segíthet abban, hogy az érintettek felkészültebben, kevesebb bizonytalansággal vegyenek részt az ügyintézésben. A hagyatéki eljárás polgári nemperes eljárás, amelyben a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú.
A hagyatéki eljárás rendszerint azt követően indul meg, hogy a jegyző az örökhagyó haláláról hivatalos iratból vagy jogszabályban meghatározott bejelentés alapján tudomást szerez. Ez történhet különösen a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, továbbá jogi érdekkel bíró személy vagy az ingatlanügyi hatóság bejelentése nyomán.
Az örökösöknek a hagyatéki eljárás megindításához főszabály szerint nem kell külön kérelmet benyújtaniuk. Ha azonban a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdekkel bíró személy tesz bejelentést, a bejelentést a jegyzőnél kell megtenni, és abban meg kell adni a joghatóság, az illetékesség és a halál tényének megállapításához szükséges adatokat.
A következő szakasz a hagyaték leltározása, amelyet főszabály szerint az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes jegyző végez. A leltározás során a jegyző beszerzi és rögzíti az örökhagyóra, a hagyatéki eljárásban érdekeltekre, a hagyatékba tartozó vagyonra, valamint az ezekkel kapcsolatos nyilatkozatokra vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatokat.
A hagyaték leltározása nem minden esetben kötelező, a törvény azonban számos esetben előírja. Leltározni kell többek között a hagyatékban lévő belföldön fekvő ingatlant, a belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban vagy szövetkezetben fennálló tagi, illetve részvényesi részesedést, valamint a lajstromozott vagyontárgyat. Leltározni kell az ingó vagyont is, ha annak értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladja.
A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha az örökösként érdekelt méhmagzat, kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú, ismeretlen helyen lévő vagy ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy öröklési érdeke veszélyeztetve van, továbbá a törvényben meghatározott egyéb esetekben.
A jegyző az elkészült hagyatéki leltárt az illetékes közjegyzőnek küldi meg.
A jegyző az elkészült hagyatéki leltárt az illetékes közjegyzőnek küldi meg. A hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző nem szabadon választható: illetékességét jogszabály határozza meg.
Az illetékesség sorrendben az alábbiakhoz igazodik:
Az illetékesség megállapításakor figyelemmel kell lenni a közjegyzői székhelyekre, állásszámokra és hagyatéki ügybeosztásra vonatkozó miniszteri rendeleti szabályokra is. Ez azt jelenti, hogy a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőt — más, kérelemre induló közjegyzői okirati ügyektől eltérően — az örökösök nem választhatják meg szabadon.
Az illetékes közjegyzőről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján is tájékozódhat.
A közjegyző az eljárás előkészítése során vizsgálja, hogy maradt-e az örökhagyó után végintézkedés. Ennek érdekében elektronikus úton megkeresi a Végrendeletek Országos Nyilvántartását. A nyilvántartás a közjegyzői okiratba foglalt, illetve letétbe helyezett végintézkedések adatait tartalmazza, valamint az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott vagy letétbe vett írásbeli magánvégrendeletek adatait tartalmazhatja; ugyanakkor előfordulhat, hogy egy magánvégrendelet nem szerepel a nyilvántartásban, ezért fontos, hogy aki ilyen okirat birtokában van, vagy annak hollétéről tud, ezt jelezze az eljáró közjegyzőnek.
Ha adat merül fel arra, hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedést tett, és annak eredeti példánya nem áll a közjegyző rendelkezésére, a közjegyző felhívja az okiratot birtokban tartó személyt vagy hatóságot annak átadására. A közjegyző emellett — szükség szerint — intézkedik a hiányzó adatok, iratok és nyilatkozatok beszerzése érdekében, ideértve a hagyatéki vagyonra és az öröklésben érdekelt személyekre vonatkozó adatok ellenőrzését is.
Ebben a szakaszban célszerű előkészíteni a rendelkezésre álló iratokat és adatokat: az örökhagyó és az öröklésben érdekelt személyek személyazonosító adatait, lakcímét és elérhetőségét, az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatát, ha rendelkezésre áll, az esetleges végintézkedést — különösen végrendeletet vagy öröklési szerződést — lehetőség szerint eredeti példányban, valamint a hagyatéki vagyonra vonatkozó ismert adatokat és iratokat. Ingatlan esetén ilyen lehet például a cím vagy helyrajzi szám, gépjármű esetén a forgalmi engedély vagy törzskönyv, pénzügyi vagyon esetén a bankszámla-, betét-, értékpapírszámla- vagy biztosítási adatok, gazdasági társasági részesedés esetén pedig az üzletrészre vagy részvényesi részesedésre vonatkozó iratok.
Ha adat merül fel arra, hogy az örökhagyó végintézkedést tett, a közjegyző intézkedik annak beszerzése iránt. Végintézkedés lehet különösen a végrendelet vagy az öröklési szerződés. Ha az eredeti okirat nem áll a közjegyző rendelkezésére, a közjegyző felhívhatja az azt birtokban tartó személyt vagy hatóságot az okirat átadására.
Fontos, hogy aki az örökhagyó írásbeli végintézkedésének birtokában van, vagy tudomása van annak hollétéről, köteles ezt az eljáró közjegyzőnek jelezni, illetve az okiratot a közjegyző részére átadni vagy megküldeni. A végintézkedés belföldön bármely jegyzőnél vagy közjegyzőnél, külföldön pedig hivatásos magyar konzuli tisztviselőnél is átadható; az átvett okiratot az eljáró közjegyző részére továbbítják.
Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, a hagyatéki eljárásban hagyatéki tárgyalást kell tartani. A közjegyző a végintézkedést a tárgyaláson hirdeti ki, vagyis annak lényeges tartalmát az öröklésben érdekeltek számára ismerteti. A kihirdetés célja, hogy az érintettek megismerhessék az örökhagyó halála esetére tett rendelkezéseit, és azokkal kapcsolatban nyilatkozatot, észrevételt tehessenek.
A végintézkedés kihirdetése önmagában nem jelenti azt, hogy a közjegyző a végintézkedés érvényességét minden esetben véglegesen, peres bírósági hatállyal elbírálja. Ha a közjegyző a végintézkedés esetleges érvénytelenségére utaló körülményt észlel, erről az érintetteket tájékoztatja. Amennyiben a végintézkedés érvényességével, hatályosságával vagy értelmezésével kapcsolatban öröklési jogi vita merül fel, az az eljárás további menetét is befolyásolhatja.
Ha szóbeli végrendeletre vonatkozó adat merül fel, a közjegyző a szóbeli végrendelet tanúit nyilatkozattételre hívhatja fel, illetve a hagyatéki tárgyalásra megidézheti. A szóbeli végrendelet kihirdetése ilyen esetben a tanúk nyilatkozatainak, illetve tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt vallomásainak ismertetésével történik.
A szükséges iratok, adatok és nyilatkozatok beszerzését követően a közjegyző hagyatéki tárgyalást tűz ki, ha azt a törvény előírja, vagy az ügy körülményei alapján tárgyalás megtartása szükséges. A hagyatéki tárgyalásra a közjegyző megidézi, illetve értesíti az öröklésben érdekelteket.
A tárgyaláson a közjegyző ismerteti a hagyatéki leltárt, szükség esetén intézkedik annak kijavítása vagy kiegészítése iránt, tájékoztatást ad az eljárás szempontjából lényeges jogokról és kötelezettségekről, valamint tisztázza az öröklésben érdekeltek körét, az öröklési jogcímeket és a hagyatéki részesedéseket. A tárgyaláson az érdekeltek nyilatkozatot tehetnek, így különösen az örökség esetleges visszautasításáról, hagyatéki igényről, hagyatéki hitelezői igényről, a leltár tartalmára vonatkozó észrevételeikről, illetve egyezséget — például osztályos egyezséget — is köthetnek.
Az örökösök személyesen vagy meghatalmazott útján is részt vehetnek a tárgyaláson. A külföldön élő érintettek számára a meghatalmazott útján történő eljárás megkönnyítheti az ügyintézést. Különös figyelmet igényel azonban, ha az örökös meghatalmazottja egy másik örököstárs: ilyen esetben egyezség, például osztályos egyezség megkötése meghiúsulhat, ha a meghatalmazás nem terjed ki kellően egyértelműen az egyezségkötésre, vagy ha az ügy körülményei alapján a képviselő és a képviselt örökös érdekei között ellentét merül fel.
A meghatalmazás alaki követelményeiről, az egyezségkötésre is kiterjedő meghatalmazás szükséges tartalmáról, valamint a külföldön kiállított vagy idegen nyelvű meghatalmazás elfogadhatóságáról az eljáró közjegyzői iroda ad pontos tájékoztatást.
A hagyatéki eljárás rendszerint hagyatékátadó végzéssel zárul. A hagyatékátadó végzésben a közjegyző a hagyatékot az örökösöknek, illetve az arra jogosultaknak teljes vagy ideiglenes hatállyal adja át. Előfordulhat az is, hogy a hagyaték egy része teljes hatállyal, más része pedig ideiglenes hatállyal kerül átadásra.
A közjegyző teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya, és a hagyatéki vagyon átadása tekintetében nincs olyan öröklési jogi vita, amely a teljes hatályú átadást kizárná. Teljes hatályú hagyatékátadásra kerülhet sor például akkor, ha csak egy örökösként érdekelt személy van, vagy ha több érdekelt esetén a hagyaték átadása tekintetében nincs vita, illetve az érdekeltek között jogszerű egyezség jött létre.
Ha a hagyaték teljes hatállyal nem adható át, a közjegyző ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést hoz. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha az öröklési igények között olyan vita van, amelyet a hagyatéki eljárásban nem lehet véglegesen eldönteni. Ilyenkor az érintett fél a törvényben meghatározott határidőn belül bíróság előtt, hagyatéki perben érvényesítheti igényét. Az ideiglenes hatállyal átadott hagyatékot az arra jogosult birtokban tarthatja és használhatja, de főszabály szerint a teljes hatályú átadásig, illetve az ideiglenes hatályú végzés teljes hatályúvá válásának megállapításáig nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.
Ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül is átadhatja. Erre akkor kerülhet sor, ha a hagyatéki leltár hiánytalanul és szabályszerűen beérkezett, a hagyaték átadásához szükséges adatok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak, és további eljárási cselekményre nincs szükség. Bizonyos esetekben azonban tárgyalást kell tartani, például ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, vagy ha az ügy körülményei alapján a törvény ezt előírja.
A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, illetve az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását követően kerülhet sor a végzés rendelkezéseinek megfelelő további intézkedésekre, így például az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre, más közhiteles nyilvántartások megkeresésére vagy a pénzintézeteknél történő ügyintézésre.
A hagyatékátadó végzés akkor válik jogerőssé, ha azzal szemben a törvényben meghatározott határidőn belül nem élnek jogorvoslattal, vagy a jogorvoslati eljárás befejeződik. A jogerőre emelkedést a közjegyző állapítja meg. Az érdekelt kérelmére a közjegyző a végzés kiadmányára jogerősítési záradékot vezethet rá.
A jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzés, illetve a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés alapján kerülhet sor a hagyatékátadás jogkövetkezményeinek foganatosítására. Ha a hagyaték olyan vagyontárgyat tartalmaz, amely közhiteles nyilvántartásban szerepel, a közjegyző a jogszabályban meghatározott esetekben megkeresi a nyilvántartást vezető belföldi hatóságot. Ingatlan esetén a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, és megküldi a hagyatékátadó végzést.
A közjegyző a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést, illetve a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést az illetékkiszabás céljából megküldi az illetékes állami adóhatóságnak. Az öröklési illetéket — ha az adott ügyben illetékfizetési kötelezettség áll fenn — nem a közjegyző, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg.
A jogerős hagyatékátadó végzés alapján az örökösök, illetve az arra jogosultak a hagyaték egyes vagyontárgyaival kapcsolatban további ügyintézést végezhetnek. Ilyen lehet például a pénzintézetnél történő eljárás, a gépjárművel, gazdasági társasági részesedéssel vagy más vagyonelemmel kapcsolatos átvezetés, illetve az egyéb szolgáltatóknál szükséges adatváltozás bejelentése.
Ha az eljárásban biztosítási intézkedésre, letétbe helyezésre vagy zár alá vételre került sor, a közjegyző a jogerőre emelkedést követően intézkedik a jogszabályban előírt további lépésekről, így például a letétben lévő vagyontárgy kiutalásáról vagy a biztosítási intézkedés megszüntetéséről.
A hagyatéki eljárás időtartama nagyban függ az ügy összetettségétől, a hagyatéki vagyon jellegétől, az érintettek számától, valamint attól, hogy a szükséges adatok, iratok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak-e.
Fontos tudni, hogy a hagyatéki eljárásnak két fő szakasza van: a jegyzői és a közjegyzői szakasz. A jegyzői szakaszban történik a hagyaték leltározása, az örökhagyóra, az érintettekre és a hagyatéki vagyonra vonatkozó adatok beszerzése, valamint a hagyatéki leltár elkészítése. A közjegyzői szakasz akkor kezdődik, amikor a hagyatéki leltár az illetékes közjegyzőhöz megérkezik. A közjegyzőnek közvetlen ráhatása elsősorban a közjegyzői szakasz időtartamára van.
Egy áttekinthető, vitától mentes ügy a közjegyzői szakaszban rövidebb időn belül lezárható, különösen akkor, ha a hagyatéki leltár hiánytalan, minden érdekelt ismert és elérhető, nincs öröklési jogi vita, és az érintettek együttműködnek. Az eljárás ugyanakkor elhúzódhat, ha például ismeretlen helyen tartózkodó örököst kell felkutatni, hirdetményi idézésre vagy hirdetményi kézbesítésre van szükség, végintézkedés, hagyatéki hitelezői igény vagy öröklési jogi vita merül fel, hiányzó iratokat kell beszerezni, illetve ha az ügynek külföldi vagy más nemzetközi eleme van.
A teljes eljárás pontos időtartama ezért előre nem határozható meg minden ügyben egységesen. Az eljáró közjegyzői iroda az ügy közjegyzői szakaszában, az iratok és az ügy körülményeinek ismeretében tud tájékoztatást adni arról, hogy milyen további intézkedésekre lehet szükség.
Túlterhelt hagyaték és az örökség visszautasítása
Ha a hagyatéki tartozások meghaladják a hagyatéki vagyon értékét, felmerülhet az örökség visszautasításának lehetősége. Az örökös az öröklés megnyílása, vagyis az örökhagyó halála után az örökséget visszautasíthatja. A visszautasítás főszabály szerint az örökség egészére vonatkozik; az örökös általában nem választhatja ki, hogy a hagyaték egyes vagyontárgyait elfogadja, a tartozásokat pedig visszautasítja.
Az örökös a hagyatéki tartozásokért főszabály szerint a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel. Ha azonban a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy azok hasznai már nincsenek az örökös birtokában, az örökös az öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
Ez azt jelenti, hogy az örökös felelőssége főszabály szerint nem korlátlan, de túlterhelt hagyaték esetén különösen fontos, hogy az örökös a visszautasításról vagy más nyilatkozatról a jogkövetkezmények ismeretében döntsön.
Ismeretlen vagy ismeretlen helyen lévő örökös
Előfordulhat, hogy az öröklésben érdekelt személye, lakóhelye vagy tartózkodási helye nem ismert. Ilyen esetben a jegyző, illetve a közjegyző a jogszabályban biztosított adatbeszerzési lehetőségek alapján intézkedik az érintett személy azonosítása vagy elérhetőségének megállapítása érdekében.
Ha az öröklésben érdekelt személy ismert, de tartózkodási helye ismeretlen, és nincs meghatalmazottja vagy törvényes képviselője, a közjegyző az eljárási iratok kézbesítését hirdetmény útján teljesítheti, illetve szükség esetén ügygondnokot rendelhet ki az érdekelt képviseletére. Az ügygondnok kirendelése azonban nem jelenti azt, hogy az ismeretlen helyen lévő örökös helyett minden jognyilatkozat korlátlanul megtehető lenne; az ügygondnok jogköre a törvényben meghatározott korlátok között érvényesül.
Az ilyen eljárási helyzetek — különösen az adatok beszerzése, a hirdetményi kézbesítés és az ügygondnok kirendelése — az eljárás időtartamát meghosszabbíthatják.
Póthagyatéki eljárás
Ha a hagyatéki eljárás befejezése után olyan vagyontárgy kerül elő, amely az örökhagyó hagyatékához tartozott, de a korábbi eljárás tárgya nem volt, póthagyatéki eljárás lefolytatására kerülhet sor. A póthagyatéki eljárás az utóbb előkerült hagyatéki vagyontárgy jogi sorsának rendezésére szolgál.
Nemzetközi öröklés
Határon átnyúló öröklési ügyekben — különösen akkor, ha az örökléssel érintett jogállást, jogosultságot vagy hagyatéki vagyontárgyat más európai uniós tagállamban kell igazolni — európai öröklési bizonyítvány kiállítása is kérhető a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján.
Az európai öröklési bizonyítvány elsősorban arra szolgál, hogy az örökös, a közvetlen jogokkal rendelkező hagyományos, a végrendeleti végrehajtó vagy a hagyatéki gondnok más tagállamban igazolhassa jogállását, jogait vagy eljárási jogosultságait. A bizonyítvány használata nem kötelező, és nem helyettesíti a belföldi hagyatéki eljárásban kiállított okiratokat.
Nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben idegen nyelvű iratok, külföldön kiállított okiratok vagy külföldön élő érintettek miatt további eljárási kérdések merülhetnek fel. Ilyen esetben az eljáró közjegyzői iroda ad tájékoztatást arról, hogy szükséges-e fordítás, hitelesítés, felülhitelesítés vagy más kiegészítő irat.
A hagyatéki eljárás menete törvény által meghatározott lépésekből áll: a jegyző halálesetről való tudomásszerzésétől és a hagyatéki leltár felvételétől az illetékes közjegyző eljárásán át a hagyaték átadásáig, illetve a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig. Az ügy körülményeitől függően sor kerülhet hagyatéki tárgyalásra, de a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a hagyaték tárgyalás nélkül is átadható.
Az egyes szakaszok ismerete segíthet abban, hogy az érintettek felkészültebben, kevesebb bizonytalansággal vegyenek részt az ügyintézésben.
Ha öröklési ügyével kapcsolatban szeretne tájékozódni, vagy kapcsolódó közjegyzői okirati ügyekről — például végrendelet közjegyzői okiratba foglalásáról, öröklési szerződésről vagy írásbeli magánvégrendelet közjegyzői letétbe helyezéséről — van kérdése, kérjük, keresse irodánkat a honlapon feltüntetett elérhetőségeken.
Vegye fel velünk a kapcsolatot és egyeztessünk időpontot!