Röviden: A hagyatéki eljárás közjegyző által lefolytatott polgári nemperes eljárás. Célja, hogy az örökhagyó halálával bekövetkező hagyatékátszállást jogilag rendezze és igazolja. Végül a közjegyző a hagyatékot az arra jogosultak részére adja át.
Az örökös a hagyatékot vagy annak rá eső részét főszabály szerint már az örökhagyó halálával megszerzi. A hagyatéki eljárás tehát ennek hivatalos rendezésére szolgál. Az eljárásban a közjegyző eljárása az elsőfokú bíróság eljárásával azonos hatályú. Az eljárás rendszerint hagyatékátadó végzéssel zárul.
Egy hozzátartozó elvesztése után az öröklési ügyek intézése különösen nehéz élethelyzetben történhet. Irodánk célja, hogy az érintettek a hagyatéki eljárás során világos, közérthető és szakszerű tájékoztatást kapjanak.
Mi a hagyatéki eljárás célja?
A hagyatéki eljárás célja, hogy az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállást rendezett, hivatalos keretek között biztosítsa. Az eljárás során a közjegyző megállapítja:
- az örökösként érdekelt személyek körét;
- az egyes hagyatéki vagyontárgyakra, illetve vagyoni részhányadokra vonatkozó öröklési jogcímet és hagyatéki részesedést;
- a hagyatéki vagyont érintő jogokat, kötelezettségeket és esetleges hagyatéki tartozásokat.
Az eljárás polgári nemperes eljárás. Elsősorban a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény szabályozza. Az öröklés anyagi jogi szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Hetedik Könyve, az Öröklési jog tartalmazza.
Mikor indul a hagyatéki eljárás?
A hagyatéki eljárás rendszerint akkor indul meg, amikor a jegyző az örökhagyó haláláról tudomást szerez. A tudomásszerzés alapja lehet:
- a halottvizsgálati bizonyítvány;
- a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés;
- jogi érdekkel bíró személy bejelentése;
- más jogszabályban meghatározott értesítés.
Az eljárás kezdeti szakaszában a jegyző megkezdi a hagyaték leltározását. A hagyatéki leltárt főszabály szerint az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője készíti el. Ennek hiányában a törvényben meghatározott további illetékességi okok irányadók.
A hagyaték leltározása többek között akkor kötelező, ha a hagyatékban az alábbiak valamelyike található:
- belföldön fekvő ingatlan;
- belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban vagy szövetkezetben fennálló tagi, illetve részvényesi részesedés;
- lajstromozott vagyontárgy.
Leltározni kell az ingó vagyont is, ha annak értéke a törvényben meghatározott öröklési illetékmentes értéket meghaladja.
Kötelező a leltározás akkor is, ha veszélyeztetve van az öröklési érdeke az alábbi örökösként érdekelt személyek valamelyikének:
- méhmagzat;
- kiskorú;
- cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú;
- ismeretlen helyen lévő vagy ügyeinek vitelében akadályozott személy.
Emellett a törvényben meghatározott egyéb esetekben is kötelező a leltározás.
Ki folytatja le a hagyatéki eljárást?
A hagyatéki leltárt a jegyző az illetékes közjegyzőnek küldi meg. Fontos tudni, hogy a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző nem szabadon választható. Illetékességét a hagyatéki eljárásról szóló törvényben meghatározott szempontok határozzák meg. Irányadók emellett a közjegyzői állásokra, székhelyekre és hagyatéki ügybeosztásra vonatkozó miniszteri rendeleti szabályok is.
Elsődlegesen az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye irányadó. Ennek hiányában a törvény további illetékességi okokat határoz meg, így különösen:
- az utolsó belföldi tartózkodási helyet;
- a belföldi elhalálozás helyét;
- a hagyatéki vagyon fekvésének helyét.
Irodánk azokban a hagyatéki ügyekben jár el, amelyekben a Füzesabonyi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó közjegyzői körzet az irányadó. Ezt a törvényi illetékességi szabályok határozzák meg. Irányadó emellett a 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet mellékletében meghatározott közjegyzői székhelyi, illetve körzeti beosztás.
Lényeges különbség van a két ügycsoport között. A hagyatéki eljárásban az eljáró közjegyzőt jogszabályi illetékességi szabályok határozzák meg. Ezzel szemben a hagyatéki eljárástól független, kérelemre induló közjegyzői okirati ügyekben az ügyfél főszabály szerint szabadon választhat közjegyzőt. Így például bármely magyarországi közjegyzőhöz fordulhat az alábbiak érdekében:
A hagyatéki eljárás főbb lépései
A teljes folyamat részletes, lépésről lépésre történő bemutatását külön cikkünkben olvashatja: A hagyatéki eljárás menete lépésről lépésre.
A hagyatéki eljárás jellemzően az alábbi szakaszokból áll:
- a haláleset bejelentése, anyakönyvezése, illetve a jegyző tudomásszerzése az örökhagyó haláláról;
- a hagyatéki leltár felvétele a jegyző által;
- a hagyatéki leltár megküldése az illetékes közjegyző részére;
- a szükséges adatok, iratok és nyilatkozatok beszerzése;
- annak vizsgálata, hogy maradt-e az örökhagyó után végintézkedés;
- végintézkedés esetén annak beszerzése és a hagyatéki eljárásban szükséges ismertetése, illetve kihirdetése;
- hagyatéki tárgyalás megtartása, ha azt a törvény előírja, vagy ha az ügy körülményei miatt szükséges;
- a hagyaték átadása teljes vagy ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel;
- illetve tárgyalás nélküli hagyatékátadó végzéssel, ha ennek törvényi feltételei fennállnak;
- a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése;
- az ezt követő szükséges intézkedések, így például a közhiteles nyilvántartások, illetve az adóhatóság megkeresése.
Milyen iratokra van szükség?
Az eljárás gördülékenységét nagyban segíti, ha az érintettek a rendelkezésükre álló iratokat és adatokat előkészítik. Ezek jellemzően a következők:
- az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonata, ha rendelkezésre áll;
- az örökhagyó és az öröklésben érdekelt személyek személyazonosító adatai, lakcíme és elérhetősége;
- személyes megjelenés esetén személyazonosításra alkalmas okmány;
- az örökhagyó végintézkedése, így különösen végrendelete vagy öröklési szerződése, ha ilyen készült, lehetőség szerint eredeti példányban;
- a hagyatéki vagyonra vonatkozó rendelkezésre álló adatok és iratok, így különösen:
- ingatlan esetén a cím vagy helyrajzi szám;
- gépjármű esetén a forgalmi engedély vagy törzskönyv;
- bankszámla, betét, értékpapírszámla vagy egyéb követelés esetén a szolgáltatóra és a vagyonelemre vonatkozó adatok;
- gazdasági társaságban fennálló részesedés esetén az erre vonatkozó iratok;
- a hagyatékot érintő tartozásokra, terhekre, követelésekre, temetési költségekre vagy egyéb lényeges körülményekre vonatkozó iratok, ha ilyenek rendelkezésre állnak.
A konkrét ügyben szükséges iratokról és adatokról az eljáró közjegyzői iroda ad pontos tájékoztatást.
Öröklési bizonyítvány és európai öröklési bizonyítvány
A közjegyző meghatározott esetben öröklési bizonyítványt állíthat ki. Erre akkor kerülhet sor, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak. További feltétel, hogy az érintett személy jogainak érvényesítéséhez vagy megóvásához szükséges legyen az örökhagyó utáni öröklési rend igazolása.
Az öröklési bizonyítvány külön végzésben állapítja meg az örökhagyó utáni öröklési rendet. Így különösen az örökös személyét, a hagyatékban való részesülése jogcímét és arányát rögzíti.
Öröklési bizonyítvány kiállításának különösen az alábbi esetekben lehet helye:
- ha az örökhagyó után hagyatéki vagyon nem maradt;
- ha a hagyatéki vagyon kizárólag olyan harmadik államban található, amely nem tartozik az Európai Unió öröklési rendeletének területi hatálya alá.
Meghatározott feltételek mellett a közjegyző akkor is kiállíthatja, ha hagyatékátadó végzés meghozatalára még nem került sor. Ehhez igazolni kell az öröklési rendet, illetve több örökösként érdekelt esetén az öröklési jogi vita hiányát.
Határon átnyúló öröklési ügyekben európai öröklési bizonyítvány kiállítása is kérhető a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján. Az európai öröklési bizonyítvány elsősorban arra szolgál, hogy az érintett másik tagállamban igazolhassa jogállását, jogait vagy eljárási jogosultságait. Ilyen érintett lehet:
- az örökös;
- a közvetlen jogokkal rendelkező hagyományos;
- a végrendeleti végrehajtó;
- a hagyatéki gondnok.
Magyarországon az európai öröklési bizonyítvány kiállítására főszabály szerint a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző illetékes.
Póthagyatéki eljárás
Előfordulhat, hogy a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő egy vagyontárgy. Ez a vagyontárgy az örökhagyó hagyatékához tartozott, de az alaphagyatéki eljárás tárgya még nem volt. Ilyen esetben póthagyatéki eljárásnak van helye.
A póthagyatéki eljárás az utóbb előkerült hagyatéki vagyontárgy jogi sorsának rendezésére szolgál. Erre tehát a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A hagyatéki eljárás díja
A közjegyzőt megillető díjat nem az iroda állapítja meg szabadon. Azt ugyanis a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet határozza meg.
Hagyatéki eljárásban a díjszámítás alapja főszabály szerint az ügyérték. Ha az ügyérték nem állapítható meg, a díj számítása a jogszabályban meghatározott időalapú szabályok szerint történik.
A közjegyzői díj munkadíjból és költségtérítésből áll. A költségjegyzékben a közjegyző az egyes tételeket munkadíj, költségátalány és készkiadás szerinti bontásban tünteti fel. Az eljáró közjegyző a hatályos díjrendelet alapján ad tájékoztatást a konkrét ügyben várható, illetve felszámított díjról.
Hagyatéki ügyintézés Füzesabonyban
Irodánk Füzesabony központjában működik. Az illetékességünkbe tartozó hagyatéki eljárások mellett más ügyekben is rendelkezésére állunk. Ilyenek a hagyatéki eljárástól független, kérelemre induló közjegyzői okirati ügyek. Így különösen az alábbi ügyekben fordulhat irodánkhoz:
Irodánk emellett Eger, Miskolc, Szolnok és Budapest irányából közúton, illetve vasúton is megközelíthető.
Ha öröklési ügyével kapcsolatban kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük, keresse bizalommal irodánkat a megadott elérhetőségeken.
A közjegyzői hivatásról és az öröklési ügyekről további hivatalos tájékoztatás a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján is elérhető:
www.mokk.hu.
