1. lépés: A jegyző tudomásszerzése az örökhagyó haláláról
A hagyatéki eljárás rendszerint azt követően indul meg, hogy a jegyző az örökhagyó haláláról tudomást szerez. A tudomásszerzés hivatalos iratból vagy jogszabályban meghatározott bejelentés alapján történik. Ez történhet különösen az alábbiak alapján:
- a halottvizsgálati bizonyítvány;
- ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés;
- jogi érdekkel bíró személy bejelentése;
- az ingatlanügyi hatóság bejelentése.
Az örökösöknek a hagyatéki eljárás megindításához főszabály szerint nem kell külön kérelmet benyújtaniuk. Előfordulhat azonban, hogy a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdekkel bíró személy tesz bejelentést. A bejelentést ilyenkor a jegyzőnél kell megtenni. Meg kell adni benne a joghatóság, az illetékesség és a halál tényének megállapításához szükséges adatokat.
2. lépés: A hagyatéki leltár felvétele a jegyző által
A következő szakasz a hagyaték leltározása. Ezt főszabály szerint az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes jegyző végzi. A leltározás során a jegyző a jogszabályban meghatározott adatokat szerzi be és rögzíti. Ezek az adatok a következőkre vonatkoznak:
- az örökhagyó;
- a hagyatéki eljárásban érdekeltek;
- a hagyatékba tartozó vagyon;
- az ezekkel kapcsolatos nyilatkozatok.
A hagyaték leltározása nem minden esetben kötelező, a törvény azonban számos esetben előírja. Leltározni kell többek között az alábbiakat:
- a hagyatékban lévő, belföldön fekvő ingatlant;
- a belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban vagy szövetkezetben fennálló tagi, illetve részvényesi részesedést;
- a lajstromozott vagyontárgyat.
Leltározni kell az ingó vagyont is, ha annak értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladja.
A hagyatékot akkor is leltározni kell, ha veszélyeztetve van az öröklési érdeke az alábbi örökösként érdekelt személyek valamelyikének:
- méhmagzat;
- kiskorú;
- cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló nagykorú;
- ismeretlen helyen lévő vagy ügyeinek vitelében akadályozott természetes személy.
Ugyanez irányadó a törvényben meghatározott egyéb esetekben.
3. lépés: A hagyatéki leltár megküldése az illetékes közjegyző részére
A jegyző az elkészült hagyatéki leltárt az illetékes közjegyzőnek küldi meg. A hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző nem szabadon választható. Illetékességét jogszabály határozza meg.
Az illetékesség sorrendben az alábbiakhoz igazodik:
- az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye;
- ennek hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye;
- ezek hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye;
- ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye;
- végül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kijelölése, ha az előző illetékességi okok egyike sem állapítható meg;
- a kijelölés az öröklésben érdekelt személy kérelme alapján történik.
Az illetékesség megállapításakor további szabályokra is figyelemmel kell lenni. Ilyenek a közjegyzői székhelyekre, állásszámokra és hagyatéki ügybeosztásra vonatkozó miniszteri rendeleti szabályok. Ez azt jelenti, hogy a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőt az örökösök nem választhatják meg szabadon. Ebben különbözik a hagyatéki ügy a kérelemre induló közjegyzői okirati ügyektől.
4. lépés: Iratok beszerzése és a végintézkedés vizsgálata
A közjegyző az eljárás előkészítése során vizsgálja, hogy maradt-e az örökhagyó után végintézkedés. Ennek érdekében elektronikus úton megkeresi a Végrendeletek Országos Nyilvántartását. A nyilvántartás a közjegyzői okiratba foglalt, illetve letétbe helyezett végintézkedések adatait tartalmazza. Tartalmazhatja emellett az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott vagy letétbe vett írásbeli magánvégrendeletek adatait is. Előfordulhat ugyanakkor, hogy egy magánvégrendelet nem szerepel a nyilvántartásban. Ezért fontos jelezni az eljáró közjegyzőnek, ha valaki ilyen okirat birtokában van. Ugyanez vonatkozik arra, aki az okirat hollétéről tud.
Előfordulhat, hogy adat merül fel az örökhagyó írásbeli végintézkedéséről, de annak eredeti példánya nem áll a közjegyző rendelkezésére. Ilyenkor a közjegyző felhívja az okiratot birtokban tartó személyt vagy hatóságot annak átadására. A közjegyző emellett szükség szerint intézkedik a hiányzó adatok, iratok és nyilatkozatok beszerzése érdekében. Ez kiterjed a hagyatéki vagyonra és az öröklésben érdekelt személyekre vonatkozó adatok ellenőrzésére is.
Ebben a szakaszban célszerű előkészíteni a rendelkezésre álló iratokat és adatokat:
- az örökhagyó és az öröklésben érdekelt személyek személyazonosító adatai, lakcíme és elérhetősége;
- az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonata, ha rendelkezésre áll;
- az esetleges végintézkedés — különösen végrendelet vagy öröklési szerződés — lehetőség szerint eredeti példányban;
- a hagyatéki vagyonra vonatkozó ismert adatok és iratok.
A hagyatéki vagyonra vonatkozó iratok között ilyen lehet például:
- ingatlan esetén a cím vagy helyrajzi szám;
- gépjármű esetén a forgalmi engedély vagy törzskönyv;
- pénzügyi vagyon esetén a bankszámla-, betét-, értékpapírszámla- vagy biztosítási adatok;
- gazdasági társasági részesedés esetén az üzletrészre vagy részvényesi részesedésre vonatkozó iratok.
5. lépés: Végintézkedés esetén annak beszerzése, ismertetése és kihirdetése
Ha adat merül fel arra, hogy az örökhagyó végintézkedést tett, a közjegyző intézkedik annak beszerzése iránt. Végintézkedés lehet különösen a végrendelet vagy az öröklési szerződés. Ha az eredeti okirat nem áll a közjegyző rendelkezésére, felhívhatja annak átadására. A felhívás az okiratot birtokban tartó személyhez vagy hatósághoz szól.
Fontos szabály vonatkozik arra, aki az örökhagyó írásbeli végintézkedésének birtokában van, vagy tudomása van annak hollétéről. Köteles ezt az eljáró közjegyzőnek jelezni. Az okiratot emellett át kell adnia vagy meg kell küldenie a közjegyző részére. A végintézkedés belföldön bármely jegyzőnél vagy közjegyzőnél átadható. Külföldön hivatásos magyar konzuli tisztviselőnél is átadható. Az átvett okiratot ezt követően az eljáró közjegyző részére továbbítják.
A végintézkedés kihirdetése
Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, a hagyatéki eljárásban hagyatéki tárgyalást kell tartani. A közjegyző a végintézkedést a tárgyaláson hirdeti ki. Ez azt jelenti, hogy annak lényeges tartalmát ismerteti az öröklésben érdekeltek számára. A kihirdetés célja, hogy az érintettek megismerhessék az örökhagyó halála esetére tett rendelkezéseit. Emellett azokkal kapcsolatban nyilatkozatot, észrevételt tehessenek.
A végintézkedés kihirdetése önmagában nem dönti el a végintézkedés érvényességét. A közjegyző azt nem minden esetben bírálja el véglegesen, peres bírósági hatállyal. Ha a közjegyző a végintézkedés esetleges érvénytelenségére utaló körülményt észlel, erről az érintetteket tájékoztatja. Öröklési jogi vita merülhet fel a végintézkedés érvényességével, hatályosságával vagy értelmezésével kapcsolatban. Ez az eljárás további menetét is befolyásolhatja.
Ha szóbeli végrendeletre vonatkozó adat merül fel, a közjegyző a tanúkat nyilatkozattételre hívhatja fel. Emellett a hagyatéki tárgyalásra is megidézheti őket. A szóbeli végrendelet kihirdetése ilyen esetben a tanúk nyilatkozatainak ismertetésével történik. Ez a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt vallomások ismertetésével is történhet.
6. lépés: A hagyatéki tárgyalás megtartása
A szükséges iratok, adatok és nyilatkozatok beszerzését követően a közjegyző hagyatéki tárgyalást tűzhet ki. Erre akkor kerül sor, ha azt a törvény előírja. Tárgyalást kell tartani akkor is, ha az ügy körülményei alapján ez szükséges. A hagyatéki tárgyalásra a közjegyző megidézi, illetve értesíti az öröklésben érdekelteket.
A tárgyaláson a közjegyző az alábbiakat végzi:
- ismerteti a hagyatéki leltárt;
- szükség esetén intézkedik annak kijavítása vagy kiegészítése iránt;
- tájékoztatást ad az eljárás szempontjából lényeges jogokról és kötelezettségekről;
- tisztázza az öröklésben érdekeltek körét, az öröklési jogcímeket és a hagyatéki részesedéseket.
A tárgyaláson az érdekeltek nyilatkozatot tehetnek, így különösen:
- az örökség esetleges visszautasításáról;
- hagyatéki igényről;
- hagyatéki hitelezői igényről;
- a leltár tartalmára vonatkozó észrevételeikről.
Emellett egyezséget — például osztályos egyezséget — is köthetnek.
Az örökösök személyesen vagy meghatalmazott útján is részt vehetnek a tárgyaláson. A külföldön élő érintettek számára a meghatalmazott útján történő eljárás megkönnyítheti az ügyintézést. Különös figyelmet igényel azonban, ha az örökös meghatalmazottja egy másik örököstárs. Ilyen esetben egyezség, például osztályos egyezség megkötése meghiúsulhat. Ennek egyik oka lehet, ha a meghatalmazás nem terjed ki kellően egyértelműen az egyezségkötésre. Másik oka lehet a képviselő és a képviselt örökös érdekei közötti ellentét. Ez az ügy körülményei alapján állapítható meg.
Az eljáró közjegyzői iroda ad pontos tájékoztatást a meghatalmazás alaki követelményeiről. Tájékoztatást ad az egyezségkötésre is kiterjedő meghatalmazás szükséges tartalmáról. Ugyanez vonatkozik a külföldön kiállított vagy idegen nyelvű meghatalmazás elfogadhatóságára.
7. lépés: A hagyaték átadása hagyatékátadó végzéssel
A hagyatéki eljárás rendszerint hagyatékátadó végzéssel zárul. A hagyatékátadó végzésben a közjegyző a hagyatékot az örökösöknek, illetve az arra jogosultaknak adja át. Az átadás teljes vagy ideiglenes hatállyal történik. Előfordulhat az is, hogy a hagyaték egy része teljes hatállyal kerül átadásra. Más része pedig ideiglenes hatállyal.
Teljes és ideiglenes hatályú átadás
A közjegyző teljes hatállyal adja át a hagyatékot, ha annak nincs törvényes akadálya. További feltétel, hogy ne legyen olyan öröklési jogi vita, amely a teljes hatályú átadást kizárná. Ez a hagyatéki vagyon átadására vonatkozik. Teljes hatályú hagyatékátadásra kerülhet sor például az alábbi esetekben:
- ha csak egy örökösként érdekelt személy van;
- ha több érdekelt esetén a hagyaték átadása tekintetében nincs vita;
- ha az érdekeltek között jogszerű egyezség jött létre.
Ha a hagyaték teljes hatállyal nem adható át, a közjegyző ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést hoz. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha az öröklési igények között vita van. Feltétel, hogy ezt a vitát a hagyatéki eljárásban ne lehessen véglegesen eldönteni. Ilyenkor az érintett fél a törvényben meghatározott határidőn belül bíróság előtt, hagyatéki perben érvényesítheti igényét.
Az ideiglenes hatállyal átadott hagyatékot az arra jogosult birtokban tarthatja és használhatja. Főszabály szerint azonban nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. Ez a korlátozás a teljes hatályú átadásig áll fenn. Ugyanígy addig, amíg meg nem állapítják az ideiglenes hatályú végzés teljes hatályúvá válását.
Hagyatékátadás tárgyalás nélkül
Ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül is átadhatja. Erre akkor kerülhet sor, ha az alábbi feltételek együtt teljesülnek:
- a hagyatéki leltár hiánytalanul és szabályszerűen beérkezett;
- a hagyaték átadásához szükséges adatok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak;
- további eljárási cselekményre nincs szükség.
Bizonyos esetekben azonban tárgyalást kell tartani. Ilyen eset, ha az örökhagyó után végintézkedés maradt. Tárgyalást kell tartani akkor is, ha az ügy körülményei alapján a törvény ezt előírja.
A további intézkedésekre a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően kerülhet sor. Ugyanez irányadó az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válása esetén. Ilyen intézkedés lehet például:
- az ingatlan-nyilvántartási átvezetés;
- más közhiteles nyilvántartások megkeresése;
- a pénzintézeteknél történő ügyintézés.
8. lépés: A hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése és az ezt követő intézkedések
A hagyatékátadó végzés akkor válik jogerőssé, ha azzal szemben nem élnek jogorvoslattal. Ennek a törvényben meghatározott határidőn belül van helye. A végzés akkor is jogerőssé válik, ha a jogorvoslati eljárás befejeződik. A jogerőre emelkedést a közjegyző állapítja meg. Az érdekelt kérelmére a közjegyző a végzés kiadmányára jogerősítési záradékot vezethet rá.
A jogerőre emelkedést követő intézkedések
A hagyatékátadás jogkövetkezményeit a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzés alapján lehet foganatosítani. Ugyanez irányadó a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés esetén. Előfordulhat, hogy a hagyaték közhiteles nyilvántartásban szereplő vagyontárgyat tartalmaz. Ilyenkor a közjegyző a jogszabályban meghatározott esetekben megkeresi a nyilvántartást vezető belföldi hatóságot. Ingatlan esetén a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. Egyúttal megküldi részére a hagyatékátadó végzést.
A közjegyző a jogerős hagyatékátadó végzést az illetékkiszabás céljából megküldi az illetékes állami adóhatóságnak. Ez vonatkozik a teljes hatályú végzésre és a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú végzésre is. Az öröklési illetéket nem a közjegyző állapítja meg. Ha az adott ügyben illetékfizetési kötelezettség áll fenn, azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg.
A jogerős hagyatékátadó végzés alapján további ügyintézésre kerülhet sor. Ezt az örökösök, illetve az arra jogosultak végezhetik a hagyaték egyes vagyontárgyaival kapcsolatban. Ilyen lehet például:
- a pénzintézetnél történő eljárás;
- a gépjárművel, gazdasági társasági részesedéssel vagy más vagyonelemmel kapcsolatos átvezetés;
- az egyéb szolgáltatóknál szükséges adatváltozás bejelentése.
Előfordulhat, hogy az eljárásban biztosítási intézkedésre, letétbe helyezésre vagy zár alá vételre került sor. Ilyenkor a közjegyző a jogerőre emelkedést követően intézkedik a jogszabályban előírt további lépésekről. Ilyen lépés lehet például a letétben lévő vagyontárgy kiutalása vagy a biztosítási intézkedés megszüntetése.
Mennyi ideig tart a hagyatéki eljárás?
A hagyatéki eljárás időtartama több tényezőtől függ. Ilyen tényező:
- az ügy összetettsége;
- a hagyatéki vagyon jellege;
- az érintettek száma;
- az, hogy a szükséges adatok, iratok és nyilatkozatok rendelkezésre állnak-e.
Fontos tudni, hogy a hagyatéki eljárásnak két fő szakasza van: a jegyzői és a közjegyzői szakasz. A jegyzői szakaszban történik a hagyaték leltározása. Ekkor kerül sor az örökhagyóra, az érintettekre és a hagyatéki vagyonra vonatkozó adatok beszerzésére. Ebben a szakaszban készül el a hagyatéki leltár is. A közjegyzői szakasz akkor kezdődik, amikor a hagyatéki leltár az illetékes közjegyzőhöz megérkezik. A közjegyzőnek közvetlen ráhatása elsősorban a közjegyzői szakasz időtartamára van.
Egy áttekinthető, vitától mentes ügy a közjegyzői szakaszban rövidebb időn belül lezárható. Ez különösen akkor igaz, ha az alábbiak teljesülnek:
- a hagyatéki leltár hiánytalan;
- minden érdekelt ismert és elérhető;
- nincs öröklési jogi vita;
- az érintettek együttműködnek.
Az eljárás ugyanakkor elhúzódhat, ha például:
- ismeretlen helyen tartózkodó örököst kell felkutatni;
- hirdetményi idézésre vagy hirdetményi kézbesítésre van szükség;
- végintézkedés, hagyatéki hitelezői igény vagy öröklési jogi vita merül fel;
- hiányzó iratokat kell beszerezni;
- az ügynek külföldi vagy más nemzetközi eleme van.
A teljes eljárás pontos időtartama ezért előre nem határozható meg minden ügyben egységesen. Az eljáró közjegyzői iroda a közjegyzői szakaszban tud tájékoztatást adni a további intézkedésekről. Ehhez az iratok és az ügy körülményeinek ismerete szükséges.
Különleges helyzetek a hagyatéki eljárásban
Túlterhelt hagyaték és az örökség visszautasítása
Ha a hagyatéki tartozások meghaladják a hagyatéki vagyon értékét, felmerülhet az örökség visszautasításának lehetősége. Az örökös az öröklés megnyílása, vagyis az örökhagyó halála után az örökséget visszautasíthatja.
A visszautasítás főszabály szerint az örökség egészére vonatkozik. Az örökös tehát általában nem választhatja ki, hogy mely elemeket fogadja el. Nem lehetséges, hogy a hagyaték egyes vagyontárgyait elfogadja, a tartozásokat pedig visszautasítja.
Az örökös a hagyatéki tartozásokért főszabály szerint a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel. Előfordulhat, hogy a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy azok hasznai már nincsenek az örökös birtokában. Ilyen esetben az örökös egyéb vagyonával is felel, az öröksége erejéig.
Ez azt jelenti, hogy az örökös felelőssége főszabály szerint nem korlátlan. Túlterhelt hagyaték esetén ugyanakkor különösen fontos a tájékozott döntés. Az örökös a visszautasításról vagy más nyilatkozatról a jogkövetkezmények ismeretében döntsön.
Ismeretlen vagy ismeretlen helyen lévő örökös
Előfordulhat, hogy az öröklésben érdekelt személye, lakóhelye vagy tartózkodási helye nem ismert. Ilyen esetben a jegyző, illetve a közjegyző a jogszabályban biztosított adatbeszerzési lehetőségek alapján intézkedik. Célja az érintett személy azonosítása vagy elérhetőségének megállapítása.
Ha az öröklésben érdekelt személy ismert, de tartózkodási helye ismeretlen, további szabályok irányadók. Feltétel, hogy ne legyen meghatalmazottja vagy törvényes képviselője. Ilyenkor a közjegyző az eljárási iratok kézbesítését hirdetmény útján teljesítheti. Szükség esetén ügygondnokot is kirendelhet az érdekelt képviseletére.
Az ügygondnok kirendelése azonban nem jelent korlátlan képviseletet. Az ismeretlen helyen lévő örökös helyett nem tehető meg minden jognyilatkozat. Az ügygondnok jogköre a törvényben meghatározott korlátok között érvényesül.
Az ilyen eljárási helyzetek az eljárás időtartamát meghosszabbíthatják. Ilyen különösen az adatok beszerzése, a hirdetményi kézbesítés és az ügygondnok kirendelése.
Póthagyatéki eljárás
Előfordulhat, hogy a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő egy vagyontárgy. Ez a vagyontárgy az örökhagyó hagyatékához tartozott, de a korábbi eljárás tárgya nem volt. Ilyen esetben póthagyatéki eljárás lefolytatásának lehet helye. A póthagyatéki eljárás az utóbb előkerült hagyatéki vagyontárgy jogi sorsának rendezésére szolgál.
Nemzetközi öröklés
Határon átnyúló öröklési ügyekben európai öröklési bizonyítvány kiállítása is kérhető. Ennek alapja a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha az örökléssel érintett jogállást vagy jogosultságot más tagállamban kell igazolni. Ugyanez vonatkozik a hagyatéki vagyontárgyra.
Az európai öröklési bizonyítvány elsősorban arra szolgál, hogy az érintett más tagállamban igazolhassa jogállását, jogait vagy eljárási jogosultságait. Ilyen érintett lehet:
- az örökös;
- a közvetlen jogokkal rendelkező hagyományos;
- a végrendeleti végrehajtó;
- a hagyatéki gondnok.
A bizonyítvány használata nem kötelező, és nem helyettesíti a belföldi hagyatéki eljárásban kiállított okiratokat.
Nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben további eljárási kérdések merülhetnek fel. Ennek oka lehet az idegen nyelvű irat, a külföldön kiállított okirat vagy a külföldön élő érintett. Ilyen esetben az eljáró közjegyzői iroda ad tájékoztatást arról, hogy szükséges-e fordítás, hitelesítés, felülhitelesítés vagy más kiegészítő irat.
