A legtöbb ember közjegyző vagy ügyvéd közreműködése nélkül – akár odahaza – is készíthet érvényesen végrendeletet. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. Fontos azonban tudni, hogy a gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik, és a gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.

Más által (pl. géppel) írt magánvégrendelet esetén a végrendelet érvényességi feltétele, hogy készítésének ideje (kelte) az okiratból kitűnjék. Az érvényességhez szükséges továbbá, hogy a végrendelkező azt két tanú együttes jelenlétében írja alá, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében ismerje el magáénak, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével – aláírják.

A Kúria Polgári Kollégiumának Jogegységi Tanácsa egy korábbi, 2012-es jogegységi határozata szerint a végrendelet tanújának az okiratot a rá jellemző, szokásos módon kell aláírnia. A tanú aláírását sem neve kezdőbetűjének feltüntetése, sem olvashatatlan írásjel vagy a tanú ügyvédi bélyegzőjének használata nem pótolja. A tanú személyének magából az okiratból megállapíthatónak kell lennie. A jogegységi határozat indokolása szerint a végrendelet formai kellékeire vonatkozó szabályok kogens jellegéből következik, hogy a végrendeleti tanú az örökhagyó aláírását hitelesítő funkcióját akkor töltheti be, ha mind a személye, mind pedig tanúi minősége magából az okiratból kitűnik. Mivel alaki kellékről van szó, amelyet magának az okiratnak kell tartalmaznia, erre nézve bizonyítás nem folytatható le.

Ezt a jogegységi határozatot helyezte hatályon kívül a Kúria Polgári Kollégiuma mint jogegységi tanács 2/2016. Polgári jogegységi határozata, mely kimondta, hogy a végrendeleti tanú aláírása megfelel az aláírással szemben támasztott követelményeknek, ha a tanú a rá jellemző, általa kialakított egyedi írásformát és írásképet tükröző módon írja alá az okiratot. Ha a tanú személye az okiratból nem állapítható meg, a bíróság erre vonatkozóan bizonyítást folytathat le. Így a továbbiakban tanú esetében elfogadható aláírásként a tanú által alkalmazott, olvashatatlan aláírás is, annak nem kell megfelelnie az aláírás általában szokásos módjának. Az olvashatatlan aláírás a végrendelet érvényességét tehát nem érinti, és az okirat emiatt nem tekinthető alaki szempontból pusztán emiatt hibásnak.